2024.12.02. hétfő
A "téveszme" (vagy delúzió) izgalmas és sokrétű, és számos érdekes irányba el tudunk indulni, hogy kibontsuk a témát.
- Mi is az a téveszme?
- A téveszme egy olyan szilárdan tartott tévhit vagy meggyőződés, amely nem alapul valóságos tényeken, és logikus érvelés ellenére sem változik. Például pszichológiai értelemben a skizofrénia, paranoia vagy bipoláris zavar esetében is előfordul.
- Viszont a hétköznapi életben is megjelenhet: például önmagunk vagy mások téves megítélésében, összeesküvés-elméletekben, vagy akár csak a "hamis optimizmus" formájában.
- Téveszmék a mindennapi életben
- Önmagunkkal kapcsolatos téveszmék: Gondolj arra, hogy sok ember hiszi magáról, hogy például tehetségesebb vagy kevésbé értékes, mint a valóságban. Ez összefügghet a Dunning-Kruger-hatással (amikor valaki alul- vagy felülértékeli saját képességeit).
- Másokról alkotott téveszmék: Sokan ítélkeznek előítéletek alapján, és téves képet alkotnak más emberekről.
- Összeesküvés-elméletek: A téveszmék gyakran megjelennek itt. Vizsgálhatjuk, miért hisznek emberek a lapos Föld elméletében vagy más népszerű, tudományosan cáfolt elképzelésekben mint például az UFO-k.
- Párkapcsolatokban és barátságokban: Pl. amikor valaki úgy érzi, hogy mindenki ellene van, miközben ez nem igaz, vagy fordítva, amikor valaki "rózsaszín ködben" idealizál valakit.
- Miért alakulnak ki téveszmék?
- Biológiai és pszichológiai hátterek:
- Az agyunk hajlamos mintákat keresni, és olykor téves összefüggéseket lát ott is, ahol nincsenek.
- Stressz, trauma vagy elszigeteltség is okozhat téveszmés gondolatokat.
- Pszichiátriai betegségeknél (pl. paranoid skizofrénia) ezek komoly tünetek lehetnek.
- Kulturális és társadalmi tényezők:
- A média, a közösségi oldalak vagy a környezeti hatások (pl. szekták, erős politikai vagy vallási hatások) táplálhatják a téveszméket.
- Az információs túlterhelés is hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan téves következtetésekre jussanak.
- Hogyan ismerjük fel a téveszméket?
- Mi a különbség a téveszme és az egyszerű tévedés között. Például:
- Egy téveszmés személyt nem lehet logikával vagy bizonyítékokkal meggyőzni.
- A téveszme általában hosszú ideig fennáll, és mély érzelmi vagy viselkedésbeli következményekkel jár.
- Az önreflexió és kritikus gondolkodás hiánya jellemző lehet.
- Téveszméktől a felismerésig – Van kiút?
- Az emberek néha felismerik, hogy téveszmében éltek, amikor új információkhoz jutnak, vagy a környezetük hatására megváltozik a nézőpontjuk.
- Lehetnek sikeres változások, segíthet a terápia és az oktatás.
- Miért releváns a téma?
- A téveszme nem csak pszichiátriai fogalom, hanem a mindennapi emberi gondolkodás része. Gondoljunk a már említett UFO hívőkre, vagy akár a szekták megjelenésére.
- Napjainkban az álhírek és a dezinformáció korában különösen aktuális téma. Hogyan tudunk megküzdeni a téveszmékkel, és hogyan védhetjük magunkat?
Nézzünk példákat téveszmékre, amely személyiségzavarból indulhat ki:
Példa, amikor lesz téveszme:
A paranoiás téveszme a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- A másik személy vádolása: Péter megingathatatlanul vádolja Sándort a lopásokkal, még akkor is, amikor valós bizonyítékok nem támasztják alá a vádakat.
- Gyanakvás és bizalmatlanság: Péter a környezetét is elkezdi meggyőzni arról, hogy Sándor nem megbízható, és ezzel mérgezi a közösségi viszonyokat, hiszen mások is elkezdték kétségbe vonni Sándor jószándékát.
- Valóság eltorzítása: Péter nem ismeri el, hogy a dolgok más módon is történhettek, és ragaszkodik a saját, torz világképéhez, amelyben neki nincs felelőssége, míg Sándor a tolvaj.
A történet kulcseleme az, hogy Péter megingathatatlanul és hibásan véli azt, hogy Sándor a bűnös, és minden eltűnt tárgyat őhozzá köt. Ráadásul a téveszme mélyebb szinten is elterjedt, hiszen másokat is elkezd befolyásolni, és egyre inkább elmélyíti a gyanakvást.
Péter viselkedése tehát pszichológiai értelemben paranoid személyiségzavarra vagy paranoikus téveszmére utalhat, hiszen az ő valósága egy olyan világ, amelyben az emberek ellene és a környezetére törnek, és minden eltűnt dolog mögött bűnös szándékot lát.
-
Követés ténye: A férfi valóban követi Edinát, és az útvonalán rendre megjelenik. Ez egy valós tapasztalat, amelyet Edina nem képzel el, bár nem bizonyítható.
-
Bizonyítékok: Edina videót készít a férfiról, amely igazolja, hogy valóban követi őt a férfi. Ez már mások előtt is kizárja a paranoia vagy hallucináció lehetőségét, hiszen objektív bizonyíték áll rendelkezésre.
-
Zuhanyzós és kompromittáló felvételek: A HR-től érkező információ megerősíti, hogy valaki ténylegesen videót készített és terjesztett Edináról. Ez szintén valós esemény, nem pedig képzelet vagy téveszme. A baj, hogy ekkor már késő.
-
Coach hibás értelmezése: A coach tévesen paranoiának és hallucinációnak minősíti Edina tapasztalatait, ami aláássa a valós veszély felismerését. Ez nem Edina problémája, hanem a helyzet félrekezelése. A videós bizonyíték bemutatásakor, már komolyan kellett volna venni a helyzetet.
Miért nincs téveszme?
Edina mindvégig valós eseményekkel szembesül, amelyeket pontosan érzékel. A téveszmék lényege, hogy a személy olyan meggyőződéseket tart fenn, amelyek objektív bizonyítékok hiányában, vagy azzal ellentétben is fennmaradnak. Edina esetében viszont minden tapasztalatát alátámasztják a körülötte zajló események, például a követés, a fotók és videók megjelenése, valamint a HR-től érkező visszajelzés.
Miben más ez, mint a téveszme?
Ebben a helyzetben a probléma nem Edina gondolkodásmódjában vagy valóságtorzításában keresendő, hanem a környezetében lévő fenyegető személyben és a közösség reakcióiban. A coach téves diagnózisa és a barátnő hozzáállása csupán tovább súlyosbítja Edina helyzetét, mivel nem nyújtanak támogatást a valós problémák megoldásában.
Következtetés
Edina példája fontos figyelmeztetés arra, hogy egy valós fenyegetést nem szabad pszichológiai problémaként félreértelmezni. Az ilyen helyzetekben a támogatás és a hatékony problémakezelés kulcsfontosságú.
A következő fontos gondolat, hogy egyértelműen elkülönítsük a pszichológiai értelemben vett téveszméket a társadalomban előforduló téveszméktől. Ez segíthet jobban megérteni a téma komplexitását.
Kezdjük azzal, hogy definiáljuk és összehasonlítjuk ezeket a fogalmakat:
Pszichológiai téveszmék (delúziók)
Ezek klinikai értelemben vett, kóros téveszmék, amelyek gyakran pszichiátriai betegségekhez kötődnek. A legfőbb jellemzőik a következők:
-
Eredet:
- Neurológiai, genetikai vagy pszichiátriai okokra vezethetők vissza (pl. skizofrénia, bipoláris zavar, demencia).
- Általában az agyban lévő kémiai egyensúlyhiány vagy strukturális eltérések okozzák.
-
Tartalom:
- Gyakran irracionális és valóságtól teljesen elszakadt. Például valaki meggyőződhet arról, hogy idegenek irányítják a gondolatait, vagy hogy különleges hatalma van.
- Ezek a téveszmék lehetnek paranoid (pl. "követnek engem"), nagyzásos (pl. "én vagyok a világ megmentője"), vagy szomatikus (pl. "a testem rothad belülről").
-
Rugalmasság:
- Logikai érveléssel nem cáfolhatók, mert mélyen beágyazódnak az egyén hitébe.
- Ezek nem „választott” hiedelmek, hanem a betegség részei.
-
Következmények:
- Jelentős zavarokat okozhatnak az egyén életében (pl. munkaképtelenség, társas kapcsolatok szétesése).
- Gyakran szükséges szakmai segítség, például pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés.
Folytatom!
Szocio Guy,
