Van-e értelme illegálisan bizonyítékot szerezni? Itt megemlíti a jogász, hogy az igazság kiderítése, erősebb jog, mint valakinek az elítélésének a joga. (Magyar törvények.)
Ez egy érdekes és jogilag, valamint etikai szempontból komplex kérdés. Az illegálisan szerzett bizonyítékok használata a bírósági eljárásokban sok helyen vitatott. Az érvelés, hogy "az igazság kiderítése erősebb jog, mint valakinek az elítéléséhez való joga," erősen függ attól, hogyan értelmezzük az igazságot és a jogi rendszerek alapvető elveit.
1. Az igazság és a jogszerű eljárás közötti ellentét
A modern jogi rendszerek egyik alapvető elve a jogszerű eljárás, amely azt hivatott biztosítani, hogy mindenki tisztességes eljárásban részesüljön. Ezen elv alapja az, hogy az állam (és a bíróságok) nem szeghetik meg a törvényeket annak érdekében, hogy valakit bűnösnek találjanak. Ha az igazság kiderítése érdekében illegálisan szerzett bizonyítékokat használunk, megsértjük ezt a jogszerű eljárást, amely az alapvető emberi jogok része. Ezért a jogi rendszerek többsége tiltja az ilyen bizonyítékok felhasználását.
2. Az illegálisan szerzett bizonyítékok hatása
Az ilyen bizonyítékok felhasználása különféle hatásokkal járhat. Egyrészt, ha lehetővé tennénk az illegálisan szerzett bizonyítékok használatát, az embereket arra ösztönözhetné, hogy jogsértő módszereket alkalmazzanak a bizonyítékszerzéshez, például titkos megfigyelést, lehallgatást vagy akár betörést. Ez aláásná a társadalom bizalmát a jogi rendszerben és az emberek alapvető jogainak védelmében.
Másrészt, ha valaki illegális eszközökkel szerzett bizonyítékot egy nagyon súlyos bűncselekményről, például gyilkosságról, felmerül a kérdés, hogy ezek a bizonyítékok felhasználhatók-e az igazság érdekében. Sok jogrendszerben azonban ezeket a bizonyítékokat gyümölcsöző fa szabály alapján kizárják, mert az a gondolat, hogy ha a bizonyíték illegálisan lett megszerezve, az "megfertőzi" az egész ügyet.
3. Az igazság relativitása
Az "igazság" fogalma önmagában is kérdéses. Ha az illegális bizonyítékok elfogadottá válnának, akkor az állam és a magánszemélyek is visszaélhetnének ezekkel a jogokkal, és előfordulhatna, hogy hamis vagy félrevezető bizonyítékokat is felhasználnak, az igazság érdekében, vagy siker esetén felbuzdulva egy következő lépcsőfokon gyártanának bizonyítékot. Tehát, ha átlépünk egy erkölcsi gátat, utána könnyebben hajlunk erősebb szabályszegésekre később. Ilyen az általános emberi elme.
4. Az ügyvédi etika és a társadalmi érdekek
Az ügyvédeknek általában kötelességük betartani az etikai szabályokat, és ha illegális bizonyítékhoz jutnak, gyakran nem használhatják azokat a bíróságon, még akkor sem, ha az igazságot szolgálják. A jogi eljárások egyensúlya biztosítja, hogy mind a vádlott, mind az áldozat jogait tiszteletben tartsák.
