2024.11.03. vasárnap

Az Európai Unió már szabályozza az új épületek energiahatékonysági követelményeit, így egyre nagyobb hangsúly kerül a minimális energiaigényű otthonok kialakítására. De vajon mely berendezések fogyasztják a legtöbb energiát? Általában azok, amelyeket hosszabb ideig üzemeltetünk, és nagy teljesítményűek, például a fűtésrendszer és a légkondicionáló. Az egyik legjobb költségcsökkentés lenne, ha elkerülhetnénk a forró nyarakat és a hideg teleket (bár sajnos erre nincs lehetőségünk). A megfelelő szigeteléssel azonban jelentős energiát spórolhatunk, főleg ha a legújabb, innovatív anyagokat alkalmazzuk.

A lakás szigetelésének választásakor több szempontot kell figyelembe venni. A két leggyakrabban alkalmazott anyag, a polisztirol (közismert nevén Nikecell) és a kőzetgyapot, különböző előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik.

1. Polisztirol (Nikecell):

• Előnyök: A polisztirol jó hőszigetelést biztosít és költséghatékony, így népszerű választás. Könnyű, és a legtöbb falra könnyen felhelyezhető, ami gyors és egyszerű telepítést eredményez.
• Hátrányok: Bár jól hőszigetel, a polisztirol nem olyan hatékony a hangszigetelésben, és nem annyira tűzálló, mint más anyagok, például a kőzetgyapot. Ezenkívül hajlamos a nedvesség hatására károsodni, ezért megfelelő vízszigetelést igényel.
• Ár: Az egyik legolcsóbb hőszigetelő anyag, így költségérzékeny projektek esetében is előnyös lehet.

2. Kőzetgyapot:

• Előnyök: A kőzetgyapot kiváló hő- és hangszigetelést nyújt, emellett tűzálló is, így biztonságosabb megoldás lehet. Ez az anyag ellenáll a nedvességnek, és nem hajlamos a penészedésre, ami különösen hasznos nedves környezetben, például pincék szigetelésére.
• Hátrányok: A kőzetgyapot anyag drágább és nehezebb is, ami a telepítést időigényesebbé és költségesebbé teheti. Ez az anyag merevebb, így bizonyos esetekben nehezebb lehet dolgozni vele.
• Ár: Drágább a polisztirolnál, ám hosszú távon költséghatékony lehet a magasabb szigetelési érték és a hosszabb élettartam miatt.

A választás során fontos mérlegelni, hogy milyen környezeti hatásoknak lesz kitéve az adott szigetelés, például milyen a helyszíni páratartalom, valamint hogy mennyire lényeges a tűzbiztonság és a hangszigetelés is.

Egy átlagos európai háztartásban a teljes energiafogyasztás nagy részét a fűtési és hűtési rendszerek használata teszi ki. Az Európai Unió statisztikái és energiahatékonysággal foglalkozó szervezetek adatai alapján a háztartások éves energiafogyasztásának körülbelül 60–70%-át fűtésre fordítják, míg a légkondicionálás (hűtés) jellemzően kisebb arányt képvisel, általában 5-10% között mozog, régiótól függően. Így összességében a fűtés és a hűtés akár 70–80%-át is kiteheti a lakás teljes energiafelhasználásának.

Ez az arány természetesen függ:

• az ingatlan típusától,
• az időjárási viszonyoktól,
• az épület szigetelésének minőségétől,
• a lakás fűtési rendszerétől (gáz, elektromos, vagy hőszivattyú),
• és az egyéni használati szokásoktól.

Magyarországon például, ahol a fűtési szezon hosszabb és hidegebb, a fűtés aránya különösen magas, míg a mediterrán országokban, ahol nyáron több a hűtési igény, a légkondicionálás is számottevőbb fogyasztási tényező lehet. Ezenkívül az EU-s törekvések és előírások, mint például az „Energiahatékonysági Irányelv” célja is az, hogy csökkentsék ezt az energiaigényt, többek között a szigetelés, az energiahatékony berendezések, valamint a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésével. 

A klímaváltozás következtében azonban a légkondicionálás használatának aránya növekedni fog Magyarországon is. A melegebb nyarak és a fokozódó hőhullámok miatt a klímaberendezések iránti kereslet is emelkedni fog, ami hatással ország energiafogyasztására is.

A statisztikák szerint a jövőben a légkondicionálás aránya elérheti a 15-20%-ot is a háztartások teljes energiafelhasználásában, különösen a városi területeken, ahol a kevés zöldterület miatt a hőmérséklet még magasabb lehet. Ugyanakkor a sűrűn telepített klímák is növelik picit a kinti hőmérsékletet.

A Magyar Meteorológiai Szolgálat adatai is arra utalnak, hogy a nyári hónapok hőmérsékletei fokozatosan emelkednek, ami a légkondicionáló berendezések használatának növekedéséhez vezethet. 

Az elektromos tűzhelyek valóban magasabb energiafogyasztással bírnak, de kevesebb hulladékhőt termelnek, mint a gázos változatok. Mivel az elektromos tűzhelyek a főzés során többnyire közvetlenül az edény alján adják át a hőt, így a szétáramló hő mennyisége csökken, ami azt jelenti, hogy a lakás hűtésére szolgáló klímaberendezésnek kevesebb munkát kell végeznie.

Ez különösen akkor lehet előnyös, ha a nyári hőségben gyakran használjuk a konyhát, mivel a gázos tűzhelyek több hőt bocsátanak ki a környező térbe, így a klímaberendezésnek többet kell működnie, hogy kompenzálja a plusz hőt. Az elektromos tűzhelyek, különösen az indukciós főzőlapok, így összességében csökkenthetik a klímaberendezés terhelését, ami segíthet az energiahatékonyság javításában.

Egyes források szerint az elektromos főzőlapok hatékonysága akár 90%-os is lehet, míg a gázos tűzhelyeké általában 40-55% között mozog, ami még tovább hangsúlyozza az elektromos modellek előnyeit.

A bojler és a mikrohullámú sütők sem tartoznak a legmagasabb energiafogyasztású berendezések közé, mivel ezek általában nagy teljesítményűek, de csak rövid ideig működnek.

1. Mikrohullámú sütő: A mikrohullámú sütők jellemzően 600-1200 watt teljesítményűek, de a használatuk általában viszonylag rövid időtartamú. Egy háromtagú családban a napi használat átlagosan fél óra körüli időtartamot jelenthet, ami azt jelenti, hogy a napi energiafogyasztás 300-600 wattóra (Wh) körül alakulhat. Éves szinten ez 110-220 kWh körüli fogyasztást jelent, ami viszonylag alacsony a többi nagy energiafogyasztó berendezéshez képest, mint például a klíma.

2. Bojler: A bojlerek energiafogyasztása változó, de általában 1500-3000 wattos teljesítménnyel bírnak. Ha egy bojler napi 2 órát működik, az éves energiafogyasztás 1095-2190 kWh között alakulhat, attól függően, hogy a bojler mekkora kapacitású, és mennyire van hatékonyan használva. Azonban a bojler fogyasztása nagymértékben függ a vízfogyasztástól, a hőmérséklettől, és az adott használati szokásoktól. Ez valóban jelentősebb, de elkerülhetetlen egy család életében. Talán a kedvezményes áram tarifa tudja mérsékelni a költségeket, amely 60% a normál tarifának most.

TV és Szórakoztató Elektronika maradt

• Energiatakarékos üzemmódok: A modern TV-k és játékkonzolok energiatakarékos módjai jelentős megtakarítást jelenthetnek.
• Készenléti üzemmód minimalizálása: A standby állapotban lévő eszközök folyamatosan energiát fogyasztanak. Az időzítők vagy intelligens konnektorok alkalmazása segítségével automatikusan ki lehet kapcsolni ezeket, de egyre kisebb energiát igényelnek már a mai modern eszközök standby módjai.

5. Számítógép és Irodaeszközök

• Laptop használata asztali gép helyett: A laptopok energiafelhasználása alacsonyabb, mint az asztali gépeké, különösen, ha hosszabb távon használjuk őket.
• Képernyő energiatakarékos beállítása: A képernyő kikapcsolása, amikor nem használják, vagy a fényerő csökkentése egyszerű módszer a fogyasztás mérséklésére.

• Laptop, és régi asztali gépek teljesítménye:

  • Régi asztali gép: Az asztali számítógépek, különösen azok, amelyek HDD-t használnak, gyakran 200-300 watt között működnek, de a terhelés függvényében (pl. játéknál vagy grafikai munkáknál) akár 400 watt fölé is mehetnek. Az HDD önálló teljesítménye körülbelül 25 watt is lehet, ami hozzáadódik az egyéb komponensekhez, mint a processzor, a grafikus kártya és az alaplap.
  • Modern laptop SSD-vel: A modern laptopok általában 12-65 watt közötti teljesítménnyel rendelkeznek, amely a felhasználóstól függően állandóan változik. Az SSD-k sokkal energiatakarékosabbak, mint a HDD-k, mivel nincsenek mozgó alkatrészeik, és a teljesítményük 2-4 watt körül mozog működés közben.

• Teljesítmény különbség: A különbség tehát akár 100-200 watt is lehet a régi asztali gép és a modern laptop között. Például, ha egy régi asztali gép átlagosan 300 wattot használ, míg a laptop csak 45 wattot, akkor a különbség átlagosan 255 watt, ami évente jelentős energiaköltséget jelenthet. A legjelentősebb fogyasztó azért a játékgépek grafikus kártyája volt, de azért ez nem állandó több száz wattos fogyasztást jelent.

• További tényezők: A laptopok tervezése általában az energiahatékonyságra összpontosít, nemcsak a teljesítmény, hanem a hőtermelés minimalizálása érdekében is. A modern processzorok és grafikus kártyák is jelentős előrelépéseket tettek az energiahatékonyság terén, így a laptopok átlagos teljesítménye  lényegesen alacsonyabb, mint a régi asztali gépeké. Különösen, ha csak irodai módban használjuk a laptopot, grafikus kártya, és jelentős processzor terhelés nélkül.

Az izzók, és az egyéb berendezések fogyasztása már kisebb a fent említett berendezésekhez képest. Izzóknál meg tudjuk spórolni a maradék energiafelhasználás jelentős részét a mozgás érzékelős izzókkal. Miért írom, hogy maradék? Mert egy 100 wattos izzószálas izzó ledes változata 10 wattot fogyaszt.

Jelentős fogyasztó lehet a TV ha a teljes nap folyamán üzemel. Viszont különösen a fiatalok között a TV használat egyre ritkább. Gyakorlatilag a hírek megszerzése az internetről történik. A TV használat legföljebb egy film megtekintésére korlátozódik. Például én heti 2-3 órát tartom bekapcsolva a TV-m, amely jelentéktelen fogyasztás így. 

Még egy kérdést nem tisztáztunk, mi köze ennek a szociálpszichológiához? A szociálpszichológiával foglalkozók is lakásokban élnek, és energiát fogyasztanak. :) 

Szocio Guy